Reggel van. Felébredsz. Óvatosan kimászol az ágyadból, elbotorkálsz a fürdőbe és belenézel a tükörbe. Új nap. Új feladatok. Új találkozások, de még szinte fel sem fogod, hogy ébren vagy. A tükörből álmos önarcképed néz vissza és még valami, ami nagyobb hatással lesz rád aznap, mint hinnéd. Ő az, aki irányítja a tetteidet, a hangulatodat, a testedet. Ő az, aki megszabja, mit tehetsz meg és mit nem. Ő mondja meg hogyan kell sikeresnek lenned, hogyan kell viselkedned, hogyan kell elérned a céljaidat vagy éppen célokat választanod. Az elalvás pillanatáig ural téged, hogy másnap reggel, amikor felébredsz, ott folytassa, ahol abbahagyta. Ez a nagy hatalmú valami, ami a tükörképedben megjelenik nem más, mint az elved. Az elved arról, hogyan kell élni.

Ahány ember, annyi elv

Mindenkinek vannak elvei és ez személyenként különbözik attól függően, hogy földrajzilag hol él az illető, mekkora a vagyona, milyen nemű, milyen társadalmi osztályba született és így tovább. Példának okáért az én középosztálybeli gyerekkorom arról szólt, hogy tanuljak és mindig fogadjak szót a felnőtteknek. Akkor vagyok jó. Akkor vagyok sikeres. Akkor szeretnek a többiek. Amíg én eszerint az elv szerint éltem az életem (egy darabig), addig a brazil bádogváros gyermekei mindent megtettek azért, hogy minél előbb erőszakoskodni, lopni, rabolni, sőt gyilkolni tudjanak, mert ez avatta őket gengszterekké, és a nyomornegyedben uralkodó elvek szerint aki egy bandának se tagja, az nem rúghat labdába. Ugyanez a helyzet a kapitalizmussal és a kommunizmussal. A demokráciával és a diktatúrával. A kereszténységgel és a Hit Gyülekezetével. Ezek is elvek arról, hogyan működjön egy sikeres társadalom. Találós kérdés következik: vajon az a jó családapa, aki az esti fürdetésre mindig hazamegy? Vajon az a jó feleség, aki egyszerre csábító nő, anya és háziasszony? Gyanítom erre nincs „jó” válasz, csak válaszok sokfélesége. Ki-ki a maga elvei szerint válaszol erre a kérdésre.

Az életedet az elveiddel irányítod. Ugyanígy tesznek az intézmények, az egyesületek, a baráti társaságok, a családok, a rokonok, és így tesznek a nemzetek is: követik kultúrájuk, azaz elveik irányát.

Mik azok az elvek?

Az elvek általad összeválogatott gondolatok arról hogyan kell örömteljes életet élni. A te saját filozófiád. Nem törvények. Nem szabályok. Nem egyetemes igazságok, pusztán gondolatok, amik korról korra változnak, megszületnek és meghalnak, attól függően, hogy létrehozójuk (te) mit szándékozik tenni velük. Mivel az elveink irányítanak minket, ők jelentik egyben a lehetőséget életminőségének javításáért is. Egy pár sor erejéig felidézném az elmúlt bejegyzések lényegét azoknak, akik csak most csatlakoztak be az olvasásba (bár jobb lenne innen elkezdeni).

Örömteli életünk csodásan működik addig, amíg meg nem akasztja valami gubanc: egy nem várt esemény, egy külső tényező keresztbe tesz és kiveszi kezünkből az irányítást. Váratlan helyzet, de mit lehet kezdeni vele, ha már egyszer bekövetkezett? Csendben szenvedni és kibekkelni amíg történik valami számunkra kedvező esemény? Küzdeni az akadállyal és megpróbálni átvenni felette az uralmat? Akik követik a blogot biztosan sejtik, hogy szerintem egyik sem jó megoldás, hiszen a csendes szenvedés is csak szenvedés, az akadály leküzdése pedig harc a javából, ezért ezek egyike sem varázsolja örömtelivé az életünket, sőt a probléma tartós megoldását is csak elodázza. Ilyenkor a legcélravezetőbb stratégia a hullámlovaglás: nem elmenekülni vagy szembeszegülni, hanem önmagunk megváltoztatásával meglovagolni a problémát és visszaszörfözni az öröm vizeire. Mert ha feltételekre vársz, akkor függeni fogsz a feltételektől. Ha elbújsz, elmerülsz. Nincs más lehetőséged. Csak te vagy és a hullám. Húzd ki magad a bajból. De hogyan? Az elveiden keresztül.

Kinek a gondolatai?

A szörfözés tudománya az elveidben van elrejtve, az elveid pedig a gondolataid összessége arról, hogyan kell boldogan élni. Ha nem megy a hullámlovaglás arról nem a hullámok tehetnek, hiszen azok csak vannak: jönnek és mennek, úgy, ahogy szeszélyes kedvük tartja, tekintet nélkül rád vagy bárki másra. Ha viszont nem a hullámok tehetnek róla, akkor valószínű a tudományoddal lehet a baj, vagyis az elveiddel. No és azok miből állnak? Gondolatokból. Talán itt lehetne megfogni a kérdést. Valószínűleg nem minden gondolat szolgál minket úgy, ahogy szeretnénk és az elveinkbe hiba csúszik, ami viszont csak akkor mutatkozik meg, ha gubanc jelenik meg az életünkben. Mindez azért történhet így, mert a gondolataink lehetnek:

1. Saját gondolatok
2. Mások gondolatai (szülők, társadalom, barátok, vallás, politika…stb.)
3. Sajátnak vélt, de valójában másoktól átvett gondolatok

Mi a baj a másoktól átvett gondolatokkal? Másképpen kérdezem. Mi a baj egy 44-es cipővel, amit aputól kaptam? Semmi, ha az én lábméretemnek megfelelő és tetszik a színe. Na de ha az én lábam 41-es és utálom a feketét? Vajon hogy fogok járni abban a cipőben? Kényelmes lesz? Szeretni fogom? Ugye, hogy nem. Mi a baj azzal, ha mások gondolataiból csiholsz magadnak elveket? Az, hogy nem fogsz tudni elboldogulni az életeddel, hiszen nem passzol rád. Egy kicsit döcögni fog, egy kicsit instabil lesz, itt egy kicsit szorít ott egy kicsit laza, és ha jön majd egy igazán nagy probléma, lehet fel is borul és el is szakad. És nézz csak körül: az emberek java része nem a saját elveit követi, hanem a szülei, a párja, a vallása vagy a főnöke elveit. Sokan papagájként visszhangozzák a média vagy kedvenc politikusuk szavait attól függetlenül, hogy mélyen belegondoltak-e: azok vajon tényleg egyeznek a saját gondolataikkal?

Annál nagyobb sikerrel fogsz tudni örömet lelni saját létezésedben, minél inkább a saját elveidet követed, ami azt jelenti, hogy olyan gondolatokból táplálkozol, amik ténylegesen rólad szólnak, nem valaki másról. Minél nagyobb összhangban vannak a gondolataid önmagaddal, annál sikeresebben fogsz tudni helytállni egy problémával szemben, azért, mert jobban ismered magad, tudod mik a képességeid és tudod, hogy mire kell odafigyelj. Nem a probléma lesz kevesebb, hanem te leszel egyre ügyesebb. Nem a hullám lesz kevesebb, hanem te fogsz tudni jobban szörfözni. Irányítani csak azt lehet, amiről tudod, hogyan működik. Ha az életedet jó irányba szeretnéd terelni, akkor csak olyan gondolatokból szőj magadnak elvet, ami igazán a sajátod.

Most pedig következzék az ezer dolláros kérdés:

Honnan tudjam melyek a saját gondolataim?

Ennek megválaszolásához mélyebbre kell mennünk és meg kell vizsgáljuk, hogy honnan jönnek a gondolatok. A következő bejegyzésben mindemellett az Énünk felépítéséről is szó lesz, rendkívül izgalmas téma, szóval ne pártoljatok el, ha kicsit sok időbe telik megírnom, remélem hamarabb meglesz, mint ez a mostani. Különben is jön a december, esik a hó, lehet cinkéket etetni. Aki szereti Vivaldit, a lakótelepet, az ablakrácsot és a Clever termékeket, az ne szalassza el a következő videót. Szép munka, de főleg dicséretes cselekedet :)