Elvis Aaron Presley, becenevén a Király máig a világ leghíresebb könnyűzenei énekese. Befutott amerikaiként karrierje méltán vált ki csodálatot: három Grammy-díj, Grammy Életmű díj, hollywoodi filmszerepek és egy új zenei műfaj, a Rock ’n’ Roll megteremtése. Sikerei ellenére, miután 38 évesen elvált feleségétől, drog- és gyógyszerfüggő lett, álmatlanság gyötörte, elhízott és 4 évre rá szívrohamban elhunyt.

Antal Imre, aki zongoraművészként alkotott és akinek Presser Gábor is tanítványa volt, egy ízületi gyulladásos betegség miatt feladta zenész karrierjét, majd átigazolt az MTV-hez, ahol az 1980-ban indult, akkor az egyik legnézettebb műsor, a Szeszélyes Évszakok műsorvezetője lett. Élete végéig édesanyjával élt, sosem kötött házasságot. Szenvedélyes dohányos volt és alkoholproblémákkal küzdött. Miután édesanyja meghalt, élete utolsó éveit magányosan töltötte majd rákban elhunyt.

Gertrude Gussie Moran, a ’40-es évek Anna Kurnyikovája, akit akkor mindenki ismert a sport világában, elsőként viselt rövid szoknyát a teniszversenyeken, az 1949-es wimledoni meccsén hordott térd feletti szoknyája pedig egyenesen világhírűvé tette. Hírneve és sikeres pályafutása ellenére élete végére a házát is el kellett adnia, majd egy kis apartmanba költözött és végül szegényen, rákbetegségben hunyt el.

 So what?

Elvis kiváló énekes volt, testi egészségére azonban nem figyelt eléggé, és valószínűleg az élet egyéb területei is aggaszthatták, különben nem gyötörte volna álmatlanság. Antal Imrének, az ország nevettetőjének kiváló humora volt, zongorázott, színészkedett, mégsem tudott az édesanyjától érzelmileg elszakadni és talán ezért nem tapasztalta meg soha a szerelmet, így házasságot sem kötött. Édesanyja halála után a magány gyötörte, nem tudta igazán megtalálni önmagát. Gertude Gussie Moran, a rövid szoknyás teniszező pedig hiába vált világhírűvé, sikerét nem tudta anyagi gazdagságra váltani és szegényen halt meg.

Jó egy éve olvastam el James Arthur Ray könyvét, éppen akkor, amikor az anyagi gazdagság mibenlétét kutattam, s bár a borító és a cím (Harmonikus gazdagság) tipikusan amerikai, mégis megvettem a könyvet. Életem második legfontosabb olvasmánya lett. Ray szerint az emberek életöröme azért nem teljes, mert rendszerint életüknek csak egy vagy két területére koncentrálnak, például a meggazdagodásra és a karrierre, a többit elhanyagolják. Elvis például jól élt, karrierje és hírneve fényesen csillogott, testét mégis elhanyagolta, betegségek gyötörték és kapcsolatai is zátonyra futottak. Antal Imre és Gertude Gussie Moran életörömét se mondhatnám teljesnek. Valami mindegyikük életéből hiányzott.

 Az öt pillér

James Arthur Ray szerint életünket öt pillér tartja: a pénzügyi, kapcsolati, mentális, fizikai és spirituális énünk. De hagyjuk Ray pilléreit, szerintem nem a legjobb. Csiholtam egy másik felosztást, szerintem érthetőbb: lélek, test, kapcsolat, munka, pénz. Ez az öt terület az, amiben örömünket lelhetjük, fontossági sorrendbe rakva. Miért ez az öt terület? Mert mindent felölel. Az összes örömöt, ami csak létezik. Kipörgettem magamból tételenként néhányat:

 1. Lélek

• személyiségfejlődés (bölcsebb lettem)
• elfogadás (ilyen vagyok)
• önismeret (értem tetteim mozgatórugóját)
• önszeretet (meg tudom magam ölelni)

 2. Test

• vitalitás (egészség)
• mozgás (tánc, sport)
• ízlelés (evés-ivás)
• látás (festészet)
• hallás (zene)
• tapintás (simogatás)
• szexualitás
• beszéd
• ének
• pihenés

 3. Kapcsolat

• család
• rokonok
• barátok
• ismerősök
• szerelem

 4. Munka

• kihívás
• siker
• kreativitás
• változatosság
• fejlődés
• elismerés

5. Pénz:

• anyagi jólét
• vagyontárgyak (autó, ház, nyaraló, éneklő fényképezőgép, űrutazás)
• létbiztonság

 A kocka hasú, milliomos Buddha

Van egy ismerősöm, 50 felé jár, ha nem volt 100 kapcsolata, akkor egy sem, elég sokat dolgozik, elég jól is néz ki, de panaszkodik, hogy se pénze, se családja. Egy másik ismerős rengeteg pénzt keres, de tényleg rengeteget, állandóan vásárol valamit és mellette úgy vágyik egy komoly kapcsolatra, mint a palacsintasütő a palacsintára, csakhogy a női rendszeresen kihasználják és kicsábítják belőle a pénzt. Egy másik ismerőst a teste zavarja, a másikat a saját személyes tulajdonságai. Jómagam sem tudok teljes életörömöt átélni, ha nincs minden pillér rendben.

 Akkor hát mi a cél? Milliomos, 4 férjet vagy feleséget tartó, kocka hasú Buddhává válni? Igazából mindegy. Buddhának lenni amúgy is unalmas lehet. Egész nap csak ülni csukott szemmel, hogy összecsipkedjenek a szúnyogok…talán elég annyi, hogy mind az öt területen megtaláljuk az örömöt. A testünkben, a lelkünkben, a kapcsolatainkban, a munkánkban és a pénzben. Aztán már nagy baj nem lehet. Hiszen mi értelme van a gazdagságnak, ha nincs időnk együtt lenni a szeretteinkkel vagy elkölteni a pénzünket? Mi értelme van a túlzásba vitt sportnak, ha a dopping miatt szívrohamban meghalunk? Mi értelme van a túlzásba vitt ezotériás sámánkodásnak, ha a végén fényevők leszünk és éhen halunk? Mennyit ér százmillió forint, ha nincs kinek ajándékot venni karácsonyra? Mennyit ér a szerelem, ha nincs pénz fagyira hívni a lányt? Mennyit ér a szépség, ha nincs mögötte stílus?

Szóval erre jöttem rá, ahogy az örömöt és az élet öt alappillérét összekapcsoltam. Arra, hogy a célunk az öröm, mégpedig lelki, testi, kapcsolati, munka és pénzügyi szinten. És nem elég csak az egyikkel vagy a másikkal foglalkozni. A teljességhez mind az ötre szükségünk van. Egészségre. Önismeretre. Meghitt kapcsolatokra. Önkifejező munkára és elég pénzre. Akár a templomot tartó oszlopok, és ha csak az egyik is megbillen, ingataggá válik az egész építmény.